Szerző: Hlács Ferenc

2013. június 6. 09:28

Kipróbáltuk: LG Optimus G

Az Optimus G-vel az LG tisztességesen elkészítette a házi feladatot. A készülékben minden ott van, aminek ezen az áron lennie kell, de azért lehet rajta fogást találni. Megizzasztani nagyon nehéz, az pedig már az ember ízlésvilágán múlik, hogy felrakja-e a csillagot az ötösre.

Az LG Electronics felkapaszkodóban van az okostelefonok piacán, és jelenleg úgy néz ki, hogy az Optimus G az eladásokat illetően újabb lépcsőfokot jelent számára. Új készüléke hardver tekintetében gyakorlatilag azonos a Nexus 4-gyel, egyedül a kamera lett 8 helyett 13 megapixeles.

Elegáns formavilág

A telefon külseje letisztult, szemből nézve gyakorlatilag egy lekerekített sarkú fekete téglalap, a 2001: Űrodüsszeia monolitjére emlékeztet. Az oldalt, a készüléket körbeölelő alumínium kereten elhelyezkedő gombok alig törik meg annak vonalait. A felépítés többek között az egyébként erősen műanyag hatású Gorilla Glass 2 hátlapnak köszönhetően masszív, egy erősebb megmarkolás után sem tapasztalható a főleg a középkategória képviselőinél megszokott recsegés. A 145 grammos tömeg nem túl nehéz, de nem is fél tőle az ember, hogy kifújja a kezéből a telefont a szél.

A készülék jobb szélén található a bekapcsoló-, bal oldalt pedig a hangerőgombok, a jack aljzat a felső perem jobb oldalán kapott helyet, a microUSB-port pedig az alsó közepén - ez utóbbi kifejezetten jó megoldás, hiszen ha töltés közben telefonálunk nem fenyeget a veszély, hogy a kábel megtörik. Az akkumulátor nem cserélhető, a hátlap csavarokkal van rögzítve és microSD-kártyahelyet sem találunk az Optimus G-n. A belső tárhely 32 gigabájt, ebből 25-höz férhetünk hozzá alapesetben. Ennyi tárterület a legtöbbek számára kényelmesen elég, ám a megszállott gamerek hamar felélhetik.

A gyártó hátoldali kamerát előrelátóbban is elhelyezhette volna. Az ugyanis kiemelkedik a hátlapból, így egy szerencsétlenebb leejtés könnyen kárt tehet benne, arról nem is beszélve, hogy a zsebkopásnak is fokozottan ki van téve, főleg ha a tulajdonos némi aprót is tárol a telefon mellett. Lehet, hogy az LG-nél már nem tudták az optikát jobban a készülékbe gyömöszölni, vagy ők is átvették az egyre elfogadottabb "úgyis vesznek rá tokot" elvet. Mindent egybevetve azért elmondható, hogy az Optimus G külsőre igen kellemes látvány, és a fogása is - hangsúlyozom, a műanyag hátlap ellenére - igényes kivitelezésről tanúskodik. És még csak most jön a jó rész.

A készülék jobb oldalán található bekapcsológombot megnyomva a képernyő felébred, és tekintetünket rögvest magával ragadja a telefon talán legkomolyabb erőssége: a 4,7 hüvelykes, 1280x768 felbontású IPS LCD kapacitív érintőkijelző. Aki nem korai Google Glass alternatívának szánja a készüléket és nem áll közeli rokonságban a fehérfejű rétisassal, az elfelejtheti a pixeleket. A panel színei és kontrasztjai gyönyörűek, és minden szögből kifogástalan képet ad. A fényerőre erős napsütésben sem lehet panasz, noha ha annak beállítását a telefonra bízzuk, félhomályban megesik, hogy azt a kelleténél valamivel alacsonyabbra veszi. Ez természetesen az értesítési sávból egy mozdulattal korrigálható. Miután kigyönyörködtük magunkat a külcsínyen, következhet a belbecs.

Egy cseppet bosszantó

A biztató kezdetet hideg zuhany követi, majdnem szó szerint: az LG Optimus UI v3.0. A zárképernyő feloldásakor először azt hittem nem zártam el rendesen a csapot a konyhában. Miután azonban megbizonyosodtam az ellenkezőjéről, és tovább nyomkodtam a telefont rá kellett jönnöm, hogy az LG saját felhasználói felületének képezik szerves részét a csobogó hangok. A téma maga kicsit a Samsung TouchWiz felületét idézve, harmatcseppek köré épül. A csöppenések hangja adott esetben (például három napi gyaloglás után a Szaharában) még tetszetős is lehet, tizenöt másodperc használat után azonban már garantáltan idegesítő, sőt hosszabb távon talán még vizelettartási problémákat is okozhat.

A rendszerhangok kikapcsolása lesz tehát valószínűleg az első teendő a telefon üzembe helyezése után. Sajnos az LG 4.1.2-es Jelly Beanre húzott felhasználói felületének dizájnja a legkevésbé sincs összhangban a letisztult külsővel. A zárképernyő feloldása során egy, az elhúzás során folyamatosan növekvő vízcseppen keresztül előre láthatjuk a kezdőképernyő ikonjait és widgetjeit. Az effekt elsőre jópofa, a kezdeti bűvölet elmúltával viszont inkább tűnik giccsesnek. A gyári launcher is ehhez tartja magát, mindenfelé apró animációkkal találkozunk, az ikonok eltávolításakor például azokat kis kinyíló ajtókon "dobhatjuk ki".

Toxikus vezetők szivárványa

Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Toxikus vezetők szivárványa Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

A home, vissza és opciók gombok kapacitív formában kerültek a készülékre, ami bár kevésbé testreszabható, mint a többek között a Nexusokon megszokott navigációs sáv, de legalább nem foglalja az értékes kijelzőterületet. Pár perc használat után azonban kiderül, hogy a gombok háttérvilágítása néha a kelleténél hamarabb kialszik, így eleinte könnyű mellényomni

Sehol egy döccenés

A felhasználói élmény ugyanakkor nagyon sima, a négymagos, 1,5 GHz-en ketyegő Qualcomm Snapdragon S4 Pro processzort az erőforrásigényes effektek nem izzasztják meg, ez persze ebben a kategóriában alapkövetelmény. A tiszteletet parancsoló teljesítményre a 2 gigabájt RAM is rásegít: a kifogástalanul gördülékeny UI-n felül a komolyabb játékok is teljesen zökkenőmentesen futnak a telefonon. Az Optimus G-vel lőtt fotók szépek, a 13 megapixeles hátlapi kamera - amihez vaku is társul - teljesen jól teljesít. Találunk beépített panoráma és HDR funkciókat is, amelyek megkönnyítik azok dolgát, akiknek nincs fél percük az ilyen appok százainak egyikét letölteni.

Ha pedig már appok, akkor említést érdemel néhány előre telepített alkalmazás is, hiszen van itt kamerával olvasó, néha egészen használható szótár, LG Smartworld, aminek segítségével a kompatibilis LG-termékek távirányíthatók, sőt Miracast is, hogy a telefon képét vezeték nélkül küldhessük a tévére. Az értesítési sávból indítható a "Quickmemo" alkalmazás, amivel a gyors jegyzeteket firkálhatunk a kijelzőre a kezdőképernyő, vagy az épp megnyitott appok fölé. Stylus nélkül persze ez nem az igazi, és bár a jegyzet az esetek többségében valóban az alkalmazások fölött marad, van hogy rejtélyes módon eltűnik, úgyhogy Kékszakáll kincsének koordinátáit nem biztos hogy érdemes vele feljegyezni.

Az előre installált alkalmazásoktól akad itt néhány tényleg hasznos darab is. Ugyancsak az értesítési sávot lehúzva, a szokásos beállításokon kívül (Wi-Fi, adatforgalom, GPS, NFC, elforgatás stb.) hozzáférhetünk a "Qslide" appokhoz, amelyek között találunk számológépet, jegyzetfüzetet, böngészőt, naptárat és videólejátszót is. Ezek az appok nem teljes képernyősek, hanem egy ablakban jelennek meg, és a többi alkalmazás fölött lebegnek, nagyszerű lehetőséget kínálva a multitasking szerelmeseinek. A Qslide alkalmazások ablakai átméretezhetők, és még átlátszóságuk is állítható.

A telefon akkumulátora közepes használattal, minden lehetséges antennát bekapcsolva, vidáman kibír egy-másfél napot, de még kemény izzasztás után sem valószínű, hogy estig töltőre kéne dugni. A GPS néha kicsit pontatlan, a naivabbak néha elcsodálkozhatnak, hogy mit is keresnek egy-egy ház tetején, de alapjában véve megbízható.

Élmezőny

Összességében elmondható, hogy a csúcskategória egyik komoly versenyzőjével van dolgunk, kívül-belül minőségi felépítéssel.  Még az is elképzelhető, hogy az Optimus UI is talál majd kedvelőket. Hogy nyújt-e többet mint a konkurencia? Nem mondhatnánk. A kijelző gyönyörű, a hardver bivalyerős, a forma szép, a UI csicsás. Sajnos azonban az első két tulajdonsággal a legtöbb zászlóshajó ugyanígy büszkélkedhet, a harmadik jellemvonás - a Galaxy S4 eladások alapján legalábbis biztosan - szubjektívabb a kelleténél, aki pedig giccses felületre vágyik, valószínűleg jó ideje elkötelezett TouchWiz-rajongó.

Ennek ellenére az LG Optimus G (hazánkban) 115-120 ezer forint körüli áráért egyáltalán nem rossz vétel. Viszonyításképpen: a nagyon hasonló kvalitásokkal rendelkező Sony Xperia ZL nagyjából tízezer forinttal kerül többe. Nem sok olyan dolog van, amivel az LG telefonjánál 200 ezer forint felé közelítő árú versenytársai többet tudnának.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról