szerző:
Tetszett a cikk?

A Huawei eddig nem csinált okosórát, első ilyen termékével viszont kapásból berúgta az ajtót: a Huawei Watch elképesztően szépre sikeredett, a minősége is rendben van, ráadásul a tudását sem igazán lehet kritizálni.

A nagy androidos gyártók legtöbbje már évek óta, vagy legalábbis bő egy éve ostromolja a csuklóinkat, az okostelefonos piac harmadik legnépszerűbbjeként a Huawei eddig tulajdonképpen kivárt. Azért csak tulajdonképpen, mert volt ugyan már két csuklót érintő próbálkozásuk is, a tavalyi TalkBand B1 és az idei TalkBand B2 inkább okoskarpántok – melyek nem mellékesen headsetként is funkcionálnak –, ám a Huawei első okosórás bejelentésére egészen a március elején tartott Mobile World Congress szakkiállításig kellett várni. Most, hogy már november végénél tartunk, megannyi hónapnyi késést követően végre a boltokba is megérkezett a Watch, és igen komoly homlokráncosodást generál a riválisoknál.

Huawei

Szép és kész

A szépség megítélése ugyebár meglehetősen szubjektív dolog, azonban az internet népe és rögtönzött mini közvélemény-kutatásunk szerint mostanság nem igazán létezik szebb okosóra a Huawei Watch-nál. Az LG Watch Urbane sem rossz, de kicsit talán túl vastag a pereme, a Samsung Gear S2 még az igényesebb Classic változatban sem kelti egy svájci karóra minőségérzetét, egyedül talán a nemrégiben bejelentett második generációs Moto 360 közelíti meg dizájn fronton a Huawei újdonságát.

Jelen tesztalanyunk abszolút minőségi és rendkívül szemrevaló rozsdamentes acél borítást kapott, és jelenleg ez az okosóra áll a legközelebb a hagyományos értékeket képviselő normál karórákhoz. A Huawei Watch-ot felpróbálva végre nem az az érzésünk, hogy egy távol-keleti gyártó high-tech kütyüjét használjuk, hanem inkább úgy gondoljuk, hogy egy gyönyörű hagyományos karórát birtoklunk, ami úgy egyébként igen okos.

László Ferenc

A hardver

Egy körülbelül hasonló kategóriás Doxa karórával összevetve arra a következtetésre jutottunk, hogy a Huawei Watch a maga 11,3 milliméteres vastagsága révén egy hajszálnyit talán vastagabb az ideálisnál, illetve megállapítottuk, hogy az okosóra jól érezhetően könnyebb svájci riválisánál. A viselése abszolút kényelmes, azt pedig bárki szabadon megválaszthatja, hogy fém- vagy bőrszíjjal vásárolja meg a terméket. A 22 milliméteres szíjak a spéci reteszes megoldásnak köszönhetően egyébként könnyen cserélhetők, tehát a személyre szabhatóság maximálisan adott.

Baloldalt semmi sem bontja meg a fémház gyönyörű ívének szépséget és jobboldalt is csak egyetlen nyomógombot találunk, mégpedig 2 óránál. Ez utóbbival kapcsolható ki/be a készülék, illetve nyomva tartva a főmenübe léphetünk be közvetlen módon.

László Ferenc

A burkolattal kapcsolatban fontos még, hogy a gyártó IP67-as minősítésről tesz említést, vagyis a kütyü elméletileg teljesen vízálló, mi azonban inkább csak zuhanyzáshoz ajánljuk a viselését, semmint medencébe merüléshez.

Körkijelző

A külső behatásoknak igen hatékonyan ellenálló zafírüveg mögé bújtatott, kellemesen vékony (a Samsung Gear S2-étől eltérően sajnos nem tekerhető) kávás érintőkijelző 42 milliméteres átmérővel rendelkezik, ami arany középutat jelent az S2 1,2 colos és a nagyobbik Moto 360 1,56 colos mérete között. A teljesen köralakú display képe az AMOLED technológiának köszönhetően kontrasztos, illetve szintén emiatt alacsony a fogyasztása.

Egy hagyományos óra mellett (balra)
László Ferenc

A 400x400 pixeles felbontás ezen a felületen 286 ppi-s pixelsűrűséget eredményez, ami egyértelműen a felsőkategória, és a gyakorlatban annyit tesz, hogy a kijelzőre egyszerűen jólesik ránézni. A betűméret három, a fényerő pedig öt fokozatban állítható, fényszenzort viszont sajnos nem kapunk. Óraszámlapból rengeteg féle és fajta közül válogathatunk, és lehetőség van arra, hogy az óra fixen mindig megjelenítse a pontos időt, ilyenkor azonban takarékossági megfontolásból csak egy egyszerűsített órakijelzést kapunk.

Belülről nem túl egyedi

Míg a külcsín tekintetében a Huawei maximálisan egyedit tudott alkotni, addig belbecs fronton nem volt túl sok mozgástere, hiszen a Watch-on az az Android Wear (1.3.0) teljesít szolgálatot, mely mostanság megannyi hasonló kütyün fut a Google igen szoros gyeplőfogása mellett. Ennek persze előnye is van, hiszen ezen a platformon sokkal több tartalom érhető el, mint például a Gear S2-féle Tizenen, csak éppen cserébe a testreszabhatóságról le kell mondaniuk a gyártóknak. A lényeg, hogy akinek járt már a kezében bármilyen Android Wear készülék, az 99 százalékban ugyanazt az élményt kapja majd a Huawei újdonságától, mint a korábban használt órától. Ez persze nem csak unalmat jelenthet, hanem a jól megszokott rendszer ismerősségét, kényelmét.

László Ferenc

Mire jó?

A beérkező hívásokat jelzi az okosóra, azok lebonyolításában viszont már nem tud segédkezni, ehhez tehát már egy Bluetooth headset vagy maga a mobilunk szükséges. SIM-kártyát sem tud magába fogadni, tehát a telefonálás és az önmagában működő mobilnet is kilőve, ami persze sokak számára nem is elvárás egy ilyen viselhető kütyü kapcsán.

Az óra és a mobilunk közötti kapcsolatot alapvetően a Bluetooth biztosítja, de akkor sincs gond, ha például a nappaliban felejtjük a mobilunkat és így kiülünk a ház másik végében lévő teraszra, ugyanis ha utóbbi helyen van wifi, akkor az értesítések ezen a hálózaton keresztül még így sem kerülnek el bennünket.

Pulzust is mér.
László Ferenc

Ha jön egy Gmail levelünk, akkor az óra egyből jelzi, és az email elejét láthatjuk is, illetve néhány gombnyomással archiválhatjuk, törölhetjük vagy meg is nyithatjuk a teljes levelet. Válaszolni akár az órán is lehet, mégpedig előre definiált rövid üzenetek révén, és még emojikat is rajzolhatunk az ujjunkkal a levelekbe. (Bár az értesítések működnek, interakcióra, így például üzenetek megválaszolására iPhone-ról egyelőre nincs lehetőség.)

Említést érdemel továbbá az úgynevezett csuklógesztusos vezérelhetőség: a csuklónk gyors/lassú és megfelelő irányba forgatásával egyszerűen, a másik kezünk használata nélkül szkrollozhatunk fel-le.

A fentről lehúzható panelen gyorsan letilthatunk minden értesítést, maximálisra kapcsolhatjuk a fényerőt, beléphetünk a beállításokat felvonultató menübe. Az okostelefonunkon az Android Wear alkalmazás révén szabható személyre az okosóra tartalma és szolgáltatási köre. A legkönnyebben itt tudunk például óraszámlapot váltani vagy új alkalmazásokat letölteni.

László Ferenc

Lóerő és üzemidő

A motorháztető alatt egy 1,2 GHz-es órajelen üzemelő Snapdragon 400-as chipset, 512 MB RAM és 4 GB flashmemória található, mely egy mobilban ma már karcsú lenne, de egy okosóra meghajtásához tökéletesen elegendő.

A fent említett Bluetooth-ból 4.1-es verziójút kapunk, természetesen wifi is van, és egy barométert is szereltek az órába. De például az NFC és a GPS-vevő kimaradt.

A 300 mAh kapacitású akkumulátor az 1 napos üzemidőt hozza, de a második nap közepe magasságában általában már töltőért kiállt az óra. Az energiával való tápláláshoz egy négy apró fizikai érintkezőt és mágneses rögzítési megoldást felvonultató töltőt kell használnunk, ez 45 perc alatt 0-ról 80 százalékra képes felpumpálni az aksit.

László Ferenc

Verdikt

Ha a Huawei már első nekifutásra egy ilyen komoly okosórát tudott összerakni, akkor mi már most várjuk a folytatást. A Watch napjaink egyik, ha nem a legszebb viselhető kütyüje, mely elsősorban minőségi kivitelezéséről, kiváló körkijelzőjéről, gyors működéséről és Android Wear szoftveréről ismerszik meg. Ez utóbbi egyrészt előny, másrészt hátrány, de joggal bízhatunk abban, hogy a Google a jövőben is komoly fejlesztéseket hegeszt majd a saját szoftverébe.

Ha a Huawei Watch kicsit vékonyabb lenne, némileg combosabb aksival bírna és még GPS is lenne benne, akkor lényegében semmi kivetnivalót sem találnánk benne. Az érte elkért 130 ezer forint nem kevés pénz, hiszen a Samsung Gear S2 120 ezer, az LG Watch Urbane pedig 90 ezer forintba kerül, de ez a pár tízezer forint a látványért cserébe sokaknak nem jelent majd problémát.

A többi tesztünket itt találja. Ha rendszeresen szeretne értesülni róluk, lájkolja a HVG Tech rovatának facebookos oldalát.