Néhány éve a prémium mobilok elengedhetetlen tartozéka volt a fémes kivitel, mely hűvös tapintása és szálcsiszolt felülete egészen más érzést kelt, mint a fröccsöntött plasztik. Az alumínium- és acélborítás ma már egyáltalán nem divat, hiszen az előző túlságosan lágy, mely rendkívül sérülékennyé teszi, a másik pedig túlságosan nehéz és rideg, így még nehezebbé tenné az amúgy sem könnyű óriásmobilokat. A fémek hanyagolásának másik fontos oka az elektromágneses árnyékolás, mely Michael Faraday jóvoltából a XIX. század eleje óta ismert jelenség az emberiség számára. A modern mobiltelefonokban márpedig antennák garmadája található, hiszen a GSM, 3G WCDMA és 4G LTE modemek is külön-külön antennákat igényelnek, melyekből néhány további a Bluetooth, WLAN és NFC számára is szükséges. A Qi vezetékmentes töltés szintén elektromágneses indukciós elven működik, így fémes hátlap esetén esély sem lenne a töltésre.
Az elmúlt évek során a Nokia az „unibody” polikarbonát mellett tette le a voksot, mely fröccsöntés helyett gépi marással készül, ahol apró merevítőbordák egész sorát lehet kialakítani. A végeredmény pedig egy minden korábbinál strapabíróbb, anyagában színezett burkolat, mely az antennák jelét sem árnyékolja, és a mindennapok viszontagságait is képes elviselni. Azaz még annál is többet, hiszen az alábbi videókon jól látható, hogy a Lumia 920 hatalmas eséseket, kalapácsütéseket és akár egy autó áthaladását is szinte karcolás nélkül képes túlélni, vagyis számos olyan megpróbáltatást, melynek épeszű ember sosem tenné ki a méregdrága telefonját. A legutolsó tesztben a Nokia készüléke végül mégis atomjaira esett, bár ehhez többször kellett teljes erővel betonfalhoz vágni, mely nem feltétlenül a mindennapos használat része és érthető okok miatt garanciavesztéssel jár.
